Talajnedvesség mérők
Talajnedvesség mérése nagyon fontos az intenzív növénytermesztésben. Az öntöző rendszer precíz beállítása, csak talajnedvesség méréssel lehetséges. Precíz öntözés - maximális terméshozam, minimális víz-, energia- és pénzveszteséggel!
Több megoldást is kínálunk. Nincs lehetőségünk minden terméket bemutatni, ha kérdése van, vegye fel velünk a kapcsolatot: Telefon: + 36 52 445755 E-mail: info@labornite.hu
Miért mozog a víz a növényben? (Részlet a Pénztermelő Növénytermesztés könyvünkből )
A talaj – növény – légkör rendszerben vízpotenciál különbség (tudományosan gradiens) áll fenn. Elsősorban ez szabályozza a vízmozgások irányát, a vízszállítás és vízleadás folyamatait.
A vízpotenciál, egy adott közegben mérhető negatív nyomásérték (szívóerő), amely a víz mozgásáért felelős. Amikor a levelekből a növény vizet ad le a légtérbe (párolgás), jelentős szívóerő alakul ki, és a talaj irányából a gyökereken keresztül elindul a vízmozgás a hiány pótolására.
Fontos: A talaj vízpotenciál értéke arányos a talaj nedvességtartalmával. Ez az érték műszerekkel mérhető (pl. tenziométer és más típusú talajnedvesség mérő műszerek), de erről bővebben később.
A fentiekből következik, hogy az öntözés kivitelezése és optimalizálása, vagyis a szükséges vízmennyiség biztosítása a növénynek, óriási kihatással van az egész termelés hatékonyságára. Ha növelni szeretnénk a terméshozamot, akkor folyamatasan biztosítani kell a megfelelő mennyiségű vizet a növénynek, attól függően, mennyi vizet párologtat el és mennyi vizet vesz fel a szárazanyag termelése folyamán (fotoszintézis).
Az öntözéssel kijuttatott víz egy része a növényhez jut, egy része elpárolog, egy része a talaj mélyebb rétegeibe jut.
FIGYELEM! Ha túl sokat öntözünk, vagyis több vizet viszünk ki a földre, mint amennyire a növénynek szüksége van, akkor veszteségek halmazát generáljuk:
- vízveszteséggel kapcsolatos kiadások - talán ez a legkisebb tétel,
- tápanyag kimosása a gyökérzónából a mélyebb rétegekbe és ezáltal termelékenység csökkenést és extra műtrágya kiviteli költségeket okozunk magunknak,
- növénybetegségek megjelenésének esélye nő (sorvadás, permetezési költségek).
Pedig van megoldás - mérni kell a nedvességtartalom változását az öntözés során és akkor nyitni és zárni a csapokat, amikor az optimális a növény számára. Az öntözővizek kémiai összetételét és sótartalmát a helyi viszonyok határozzák meg (amilyen víz van a kutunkban, azt tudjuk használni), de tudnunk kell,hogy a napi öntözéssel a talajba kivitt sómennyiség kihatással van a talaj kémiai összetételére a talaj pH és sótartalom értékének a változására. Jó hír, hogy vannak módszerek az öntözővíz minőségének javítására (erről később fogunk beszélni).
